Azerbajdzsán fővárosa, Baku kétségkívül az egyik legizgalmasabb desztináció a Wizz Air hálózatában, a keleti kultúrák iránt érdeklődők számára különösen vonzó. A belvárost impozáns, modern épületek, néha már-már üresnek tűnő terek alkotják, turistával pedig nem sokkal találkozni. Egyedi, különös úti cél, amely nem fog csalódást okozni.
Miért éppen Azerbajdzsán? – tennék fel sokan a kérdést, hiszen az ország nem tartozik a legnépszerűbb turistacélpontok közé. A Kaukázus lábánál fekvő Azerbajdzsán azonban sokszínű úti cél, amely nemcsak modern, futurisztikus épületeivel fog lenyűgözni, hanem természeti csodái által is. Tökéletes választás lehet első úti célnak a korlátozások feloldása után!
Repülőjegy
Mindig érdekeltek a különösebb, nem feltétlenül turistás helyek, ezért nem gondolkodtam sokáig amikor megláttam, hogy csupán 20 000 forintba kerül a repülőjegy. A Wizz Air menetrendjének köszönhetően csak egy szabadnapot kell kivenni ahhoz, hogy három teljes napra elutazhassunk Bakuba. A légitársaság éjszakai járatot üzemeltet az azeri fővárosba, amely a három és fél óra repülési idő és a szintén három órás időeltolódás együttesének köszönhetően nagyon fárasztó: este 11.45-kor indul a járat és reggel 6.30-ra ér Bakuba.
Szállás
Olcsó szállást könnyű találni Bakuban, de érdemes megjegyezni, hogy az ottani 3 csillagos szállás nem ugyanolyan, mint az itthoni 3 csillagos. Szálláskereséskor a minimum 8-asra értékelt hostelek/hotelek jöhetnek jóba, ám az értékelés csalóka lehet: egy keletről érkező utas máshoz van szokva, mint a nyugatiak, ezért olyan szállást is az egekbe magasztalhat, ami a nyugatinak egyáltalán nem jön be. Mi is így járhattunk: egy belvárosi hostelben szálltunk meg, ami csupán 7500 forintba került 3 éjszakára és nagyon jó értékelésekkel rendelkezett, de nem voltunk megelégedve vele – sajnos annyit is ért. Ha dupla annyi pénzt szánunk rá, akkor sokkal jobb szállást találhattunk volna, de tanultunk az esetből. Érdemes szétnézni az Airbnb-n, nagyon szép szállásokat lehet találni a platformon.
Vízum
Azerbajdzsán vízumköteles ország, minden magyar állampolgárnak elektronikus vízumot kell igényelnie ahhoz, hogy beléphessen az országba. A repülőgépre sem engednek fel vízum nélkül, már beszállásnál ellenőrzik.
A vízumot az https://evisa.gov.az/en/apply-step1 oldalon lehet igényelni, ára 24 dollár. Figyelem! Ha egyetlen adatot is helytelenül írunk be és így kerül jóváhagyásra, akkor újból kell igényelni, tehát újból ki kell fizetni a 24 dollárt, ezért érdemes nagyon figyelmesnek lenni.
Árak
Baku olcsó – Budapestnél legalábbis olcsóbb város, csak hogy néhány példát említsek: egy tömegközlekedési jegy 0,3 azerbajdzsáni manat, azaz kb. 55 forint; a taxi kilométerenként kb. 110 forint; 600 forintért már bőséges ebédet lehet kapni az olcsóbb éttermekben (nem gyorsétterem!). Nem meglepő módon az átlagfizetés is jóval a magyarországi alatt van, körülbelül 100 ezer forint. A kávé nem túl népszerű, az országban mindenki a teát preferálja, ebből kifolyólag az drágább, mint itthon.
Programok, látnivalók
Baku olyan, mint egy európai és ázsiai nagyváros keveréke: a belváros modern, tiszta, rendezett, a külvárosi részein pedig inkább a káosz uralkodik, akárcsak egy zsúfolt ázsiai nagyvárosban – ami semmiképpen sem negatívum, én személy szerint imádom a kaotikus ázsiai metropoliszokat!
Baku leghíresebb látnivalója a modern Heydar Aliyev Központ, amelyet a híres iraki-brit építész, Zaha Hadid tervezett. Az épület a modern építészet egyik legkiemelkedőbb darabja, különleges, ívelt stílusáról híres, amely által azt jelképezi, hogy a múlt összefonódik a jelennel. Az épület konferenciateremnek, galériának és több szintes múzeumnak ad otthont, könnyen elveszhet az ember grandiózus termeiben. A kultúrát kedvelők számára maga a paradicsom, akár egy fél napot is el lehet tölteni itt – főleg, ha esik az eső, és a kültéri programoknak lőttek.
Végig esett az eső, így csak mi fotózkodtunk a Heydar Aliyev Központ előtt
Baku leghíresebb jelképe a Flame Towers, azaz a Láng tornyok. Az ikonikus felhőkarcoló-trió szinte az összes Bakuról készült szuveníren megtalálható. A tornyok nevükből eredően a tüzet szimbolizálják, amely fontos szerepet játszik azerbajdzsáni nép életében. Azerbajdzsánt a “tűz földjének” is becézik az ország ősi vallásának, a zoroasztrizmusnak köszönhetően, amelynek követői a tüzet imádják. A 2013-ban átadott tornyokban 130 apartman, egy négy csillagos hotel és számtalan irodaház működik.
Kóbor cica főszerepben, Flame Towers mellékszerepben 🙂
Ha Bakuba utazunk, érdemes pár napot a környéken lévő látnivalókra szánni, ugyanis belőlük nincs hiány. Mi is úgy döntöttünk, hogy részt veszünk egy teljes napos túrán, amely során hat különböző nevezetességhez látogattunk el. A túrát nem foglaltuk le előre online, mivel úgy sokkal többe került volna. Az óvárosban több túraszervező vállalat is működtet irodát, érdemes szétnézni és kiválasztani a nekünk leginkább tetsző opciót.
Reggel 9 körül indultunk útnak a csoporttal, körülbelül 15-en lehettünk. Első megállónk a Bibi Heybat mecset volt, amely régióban élő muszlimok spirituális központjaként szolgál. A hatalmas épület a korábbi, azonos nevű mecset tökéletes mása, az eredetit földig rombolták a Bolshevikek a ’30-as években. A mecset “udvaráról” tökéletes kilátás nyílt Baku ipari városrészére, főszerepen a kőolaj-finomítókkal.
Második megállónk a Bakutól 65 kilométerre fekvő Gobusztán nemzeti park volt, Azerbajdzsán 2007 óta világörökségi védelmet élvező térsége. Gobustan (vagy Gobusztán/Qobustan) egy nagy sziklapark, igazán különleges hely. A túravezető megmutatta az ősi, 4-8 ezer éves sziklarajzokat, amelyekre méltán büszkék az azeriek. Körülbelül hatezer különféle barlangrajz található a térségben, melyek állatokat, vadászatot, vagy éppen harcot ábrázolnak – a lista hosszú. A nemzeti parknak saját múzeuma is van, amely részletesen szemlélteti az egykoron itt élők történetét és a sziklarajzok eredetét.
A Gobusztán nemzeti park igazán “ősi” hangulatot áraszt
Gobustan után következett a svédasztalos ebéd, amelyen helyi ízeket kóstolhattunk meg. A választék óriási volt: többféle leves, húsétel, vegetáriánus étel, köret és desszert közül választhattunk, mindenki megtalálhatta a számára legkedvezőbb fogást.
Délután az első állomásunk Ateshgah, a Tűz Temploma volt, amely a zoroasztrizmus követőinek istentiszteleti helye. A zoroasztrizmus az egyik legrégebbi, még ma is létező vallása, mely Perzsiából (mai Irán) származik. Az Ateshgah nem egyetlen épületből áll, inkább épületkomplexumnak nevezném, mely kívülről egy várra hasonlít. A zoroasztriánusok számára a tűz jelentős szerepet játszik, Isten legtökéletesebb szimbólumaként tekintenek rá, az épületkomplexum közepében is láthatunk egy folyamatosan égő tüzet.
A híres Yanar Dag, azaz “égő hegy” volt a következő megállónk. A Yanar Dag a nevéhez híven egy hegyoldal, amelynek egyes részei folyamatosan égnek, esőben, szélben, fagyban. Az alatta található olajmezőknek köszönhetően folyamatosan szivárog a gáz, így sosem alszik ki a tűz. Állítólag az 1950-es években egy pásztor véletlenül, a cigarettája által gyújtotta lángra a fellobbanó gázt, amely azóta sem aludt ki. A tűz lágjai kis nyílásokon törnek elő, igazán egyedi látványban lehet részük az odalátogatóknak.
A neves iszapvulkánokat sajnos ki kellett hagynunk, mivel az előző napokban esett az eső, így túlságosan sáros/csúszós lett volna az út – egyébként hasonló túrákon ez a megálló is szokott szerepelni.
Egy kis gasztro
Végül pedig jöjjön néhány kép arról, hogy miket ettünk Azerbajdzsánban. Amint már korábban is írtam, a teázás rendkívül népszerű a kaukázusi országban, kávé helyett teát isznak az emberek, évszázados múlttal rendelkező teaszertartásuk is van. Minden főétel mellé teát ajánlottak és mi nem is szerettünk volna mást inni, hiszen azért utazunk, hogy beleássuk magunkat az adott ország kultúrájába, nem azért, hogy otthoni szokásainkat gyakoroljuk külföldön.
A második képen látható étel – csirkecomb sült krumplival – csupán 600 forintba került, nagyon olcsó volt. Egy helyi idegenvezető által ajánlott étterembe tértünk be, ami nem meglepő módon tele volt helyiekkel, nem turistákkal. Ízletes volt a kaja, bár kicsit zsíros volt az én ízlésemnek. A harmadik képen az a “kajaegyveleget” látható, amit a második nap a túra során kaptunk: svédasztal volt, mi pedig nem sajnáltuk jól megpakolni a tányért. 🙂 Az utolsó képen pedig egy azerbajdzsáni tradicionális fogás, a pilaf látható, amely egy rizs alapú húsos étel. A pilafnak számtalan változatával találkozhatunk, -emlékszem, az étlapon is legalább 5-6 közül lehetett választani -, én a marhahúsos-gránátalmás variáns mellett döntöttem. A sós-savanykás-édes ízek keveréke egyedi módon finommá varázsolta ezt a különös ételt, mindenképpen érdemes megkóstolni, ha Azerbajdzsánban járunk.
Összegzés
Három nap ugyan nem elegendő arra, hogy alaposan felfedezzünk és megismerjünk egy országot – Azerbajdzsánra sem volt elég, azonban e rövid idő alatt is olyan ízelítőt kaphattam az országból, amely alapján bárkinek szívesen ajánlom! Tökéletes úti cél akár egy hosszú hétvégére, akár egy teljes hétre, hiszen Azerbajdzsán színes és izgalmas kultúrával rendelkező ország, rengeteg látnivalóval, finom ételekkel, ráadásul sokba sem fog kerülni.
_ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _
- Instagram: agi.travels
- Facebook oldal: Utazás a köbön
- Facebook csoportom: Utazás a köbön – repjegyek, tippek, tanácsok
- További hasznos utazási tippeket itt olvashatsz: Utazás a köbön blog
