Málta igazi nyaralós desztináció: gyönyörű, kristálytiszta vizű tenger, hangulatos kisvárosok, homokos partok jellemzik. Igazi ékszerdoboz, hisz aprócska mérete ellenére – Budapestnél jóval kisebb az ország – rengeteg látnivalóval rendelkezik, négy nap sem volt elég a sziget(ek) teljes körű felfedezésére, de azért egy kis tervezgetéssel ki lehet hozni a maximumot ilyen kevés időből is. Részletes beszámoló következik, amelyben árakra, szállásra, látnivalókra is kitérek.
Számos európai országban jártam már, de Málta eddig különböző okok miatt kimaradt: sosem volt megfelelő a dátum, túl drága volt a repülőjegy, nem találtam útitársat, pedig már legalább három éve tervezgettem, hogy elutazom ide. Az eredeti terveim szerint csupán 1 szabit szántam volna Máltára, ami valljuk be, nem túl sok – európai úti célokra csupán néhány szabadnapot szánok évente, a koronavírus viszont átvágta az elképzeléseimet, hiszen idén csak Európán belül merek utazni. Egészen júniusig repülőjegyet sem mertem venni, és azt mondtam a barátaimnak, hogy én biztosan nem fogok júliusban sem utazni a járvány miatt – túlságosan aggódtam, hogy karanténba kerülhetek az adott helyen, és sokba fog kerülni.
Júniusban azonban egyik napról a másikra változott meg az elképzelésem a nyári utazásokról, és több repülőjegyet is foglaltam. Úgy döntöttem, vállalom a kockázatot (ha egyáltalán lehet ezt annak nevezni), és ha törik – ha szakad, elutazom Máltára, hiszen régi álmom. Az is az utazás mellett szólt az is, hogy várhatóan kevés turista fordul meg a szigeten júliusban a pandémia miatt, és jó lett volna megtapasztalni, milyen úgy utazni, hogy nem fullaszt meg a tömeg (Málta egyébként is híres arról, hogy nyáron heringpartikba lehet botlani).
Tartalomjegyzék
Repülőjegy
Életem eddigi legdrágább fapados repülőjegyét sikerült lefoglalnom. Az elmaradt utazások és ezzel járó spórlások miatt nem voltam annyira árérzékeny, egy cél lebegett a szemem előtt: utazni szeretnék! A Wizz Air-nél vettem meg a repülőjegyet, amely 42 ezer forintba került Wizz Flex szolgáltatással együtt, ami rugalmasságot biztosított – óriási szerencse, hogy rászántam erre plusz 8 ezer forintot, hisz kétszer is módosítani kellett a dátumot! Eredetileg július 2-6 között utaztam volna el, ezt munka miatt módosítottam 11-16-ra. Fontos megjegyeznem, hogy a Wizz Flex csupán a módosítási díjat törli el, a különbözetet így is meg kell fizetni, azonban az új dátumra olcsóbb volt a repülőjegy, mint az eredetire, így megúsztuk különbözet nélkül.
Végül újból módosítani kellett a dátumot, hiszen egy nappal az utazás előtt ránéztem a belépés során kitöltendő dokumentumokra (itt találod meg őket), és észrevettem, hogy elvileg nem léphetek be az országba, amennyiben az elmúlt 14 napban jártam Romániában. Június 30-án jöttem vissza Budapestre Erdélyből, július 11-ig pedig nem telt volna le a két hét. Óriási szerencsémre ismét olcsóbb volt az új dátumra a repjegy, ezért ingyenesen tudtam módosítani.
Hárman utaztunk és az ingyenes kézipoggyász mellett vittünk közösen egy gurulós bőröndöt is, amely 16 600 forintba került (elsőbbségi beszállás), egyszóval nagyon drága volt, de három felé osztva nem annyira vészes.
Szállás
A szállásunk a Mellieha-beli (ejtsd: Mellíá) Solana Hotel & Spa volt, amellyel maximálisan meg voltunk elégedve. Tiszta szobák, kedves személyzet, tetőtéri medence, szuper étterem, gyönyörű kilátás, olcsó koktélok (:D), verhetetlen árak – így tudnám jellemezni a hotelt. 4 csillagos hotel lévén persze nem volt olcsó, de a körülményekhez képest szerintem nagyon jó áron foglaltuk le: 37 ezer forint volt négy éjszakára (reggeli nélkül) per fő.
Van egy rövid sztorim a hotellal kapcsolatban: először Bookingon foglaltam le, az eredeti dátumra (5 éjszaka) 140 ezer forint lett volna három személyre, tehát 46 ezer forint egy főre. Mindig visszamondható szállást foglalok, amelyet helyben kell kifizetni, most is így tettem, azonban foglalás után észrevettem, hogy a szállás zárolni akarta a teljes összeget. Nem sikerült nekik, mivel Revolut kártya adataimat adtam meg, amelyen körülbelül 8 forint volt. Kissé felháborodottan írtam nekik, hogy ez így nem túl fair, hiszen én helyben szeretnék fizetni. Végül emailen keresztül felajánlották, hogy csupán 50 eurót zárolnak, amelyet pár nap alatt feloldanak (így is történt), valamint az eredeti 90 euró/szoba/nap helyett 66 euróért ajánlották fel ugyanazt a szobát! Nagyon örültem ennek, így a 140 ezer forint helyett csupán 115 ezer forintba került volna az 5 éjszaka, viszont az utazás előtt egy nappal módosítani kellett a dátumot, és elestünk ettől az akciótól, de így is maximálisan megérte.
Sok helyen olvastam, hogy nem jó Melliehán szállást foglalni, mert nincs ott “élet”, nyüzsgés és messze van mindentől. Nyüzsgés valóban nincs, viszont mi nem is vágytunk rá, inkább csak pihenni szerettünk volna, az estéket a hotel tetőtéri medencéjénél töltöttük. Azt azonban megcáfolnám, hogy nincs jó helyen, hisz a Cirkewwa-i (ejtsd: Csirkeva) kikötő 15 perc alatt érhető el busszal (onnan lehet átmenni Gozóra és Cominóra), a Popeye Village maximum 5 perc taxival, Valletta 1 óra busszal, St. Julian, az éjszakai életéről híres város 40 perc busszal, ami szerintem nem olyan vészes. Málta déli részéhez nehezebb picit eljutni, de természetesen nem lehetetlen.
Máltai közlekedés
A tömegközlekedés k-a-t-a-sz-t-r-ó-f-a: állandóan késtek a buszok (körülbelül háromszor kellett fél órát várnunk), néha nem is jöttek, de az is előfordulhat, hogy meg sem állnak, hiába inted le őket. Olcsónak olcsó, hiszen egy 7 napos korlátlan bérlet 21 euró, egy vonaljegy 2 euró, a 12 vonaljegyet tartalmazó bérlet pedig 15 euró, mi is ezt használtuk (két ilyen bérletet vettünk három főre, így csak 10 euróba került a közlekedés a szigeten). A kijelölt boltokban “Tallinja” kártyát kell kérni, ez a bérletek neve Máltán. A vonaljegyet a buszon is meg lehet venni. Egy jegy 2 óráig érvényes, amely bőven elég arra, hogy a sziget egyik végéből eljuthass a másikba.
Taxi helyett érdemes az eCabs alkalmazást használni, amely az itthoni Bolthoz hasonló. Elvileg Bolt is van Máltán, mi viszont nem próbáltuk ki. Azért is hasznos az eCabs alkalmazás, mert megmutatja, mennyibe fog kerülni az út, miután beírtad a célállomást. A hotelünktől a Popeye Village-ig például csak 6 euró volt az út, ami három fele osztva egyáltalán nem vészes – ugyanannyi, mint egy vonaljegy.
Látnivalók Máltán
Amilyen pici, ország olyan sok látnivaló van Máltán! Négy teljes napot töltöttünk a szigeten, de ez sem bizonyult elegendőnek arra, hogy minden kincsét felfedezzük – de úgy gondolom, kihoztuk a maximumot belőle! Napokra lebontva mutatom be, miket fedeztünk fel a rövidke nyaralás alatt.
Első nap: délutáni érkezés, hotel elfoglalása, fürdőzés Mellieha Bay-en
Nyaralásunk első napjára nem szőttem nagy terveket, hiszen a gépünk délután érkezett meg a szigetre és a szállás elég távol volt a reptértől: az X1-es busszal 1 óra lett volna, de a busz természetesen fél órát késett, így igencsak hosszúnak bizonyult az út. A szoba elfoglalása után azonnal a legközelebbi homokos partra indultunk, amely körülbelül 2 kilométerre helyezkedett el a hoteltől. A 800 méter hosszú Mellieha Bay Málta legnagyobb homokos tengerpartja, egyben az egyik legnépszerűbb is. A tengerpart minden áramlattól mentes, emellett nagyon lassan mélyül a víz, így biztonságos azok számára is, akik nem úsznak túl magabiztosan. A víz kellemes hőmérsékletű, Mellieha Bay tökéletes célpont napozásra, bár szerintem nem érdemes túl sok időt eltölteni itt, hisz a sziget sokkal izgalmasabb látnivalókat, strandokat tartogat.
Második nap: Marsaxlokk halászfalu, Blue Grotto
A második napunk eléggé fárasztó volt köszönhetően a hosszas buszozásnak: körülbelül 3-4 órát töltöttünk buszon, hiszen a sziget déli részét látogattuk meg, mi pedig északról indultunk.
Melliehából Marsaxlokk-ba Vallettán keresztül jutottunk el egy átszállással, körülbelül másfél órás volt az út. 11 körül indultunk és 1 fele érkeztünk meg az apró és festői halászfaluba, amely színes csónakjairól és vasárnapi halpiacáról híres. Marsaxlokk jelentése “déli kikötő”, amely a falu elhelyezkedésére utal. Az utazás előtt magam sem tudtam, hogyan kell kiejteni a falu nevét, de a helyiek segítettek: “Márszáslokk”-nak ejtik, ugyanis az “x” betű az “s” megfelelője a máltai nyelvben.
A híres-neves halpiacot nem látogattuk meg, mivel nem vasárnap mentünk a faluba, de a színes csónakok és padok, hangulatos éttermek így is magával ragadtak. Rettentően kevés volt a turista: a kikötő mentén található éttermekben alig ült néhány ember, szerintem más időszakban (amikor nincs koronavírus) nagyon sok itt a turista, hiszen az éttermekből tökéletes kilátás nyílik a színes csónakokra és a tengerre, nagyon hangulatos itt enni. Mi is helyet foglaltunk az egyik étteremnél és megebédeltünk, ami nem volt olcsó: egy főétel 10-20 euró között mozgott, de a halételek, amit mi is ettünk, inkább 15-20 euró között.
A Marsaxlokk-i kikötőből hajóval el lehet jutni egészen olcsón a St. Peter’s Poolhoz, amely gyönyörű, kristálytiszta vizéről híres, nekünk azonban nem jutott időnk erre, amit kicsit bánok is.
Marsaxlokk után a Blue Grottóhoz, azaz a “kék barlangokhoz” vettük az irányt. Ecabs-szel, azaz a helyi taxival mentünk el oda, mivel tömegközlekedéssel több, mint egy óra lett volna az út, taxival pedig csak 15 perc, és árban sem volt vészes (11.50 euró). A Blue Grotto a sziget délkeleti részén található, és az egyik legnépszerűbb látványosság Máltán, évente 100 ezer turista látogatott el ide az előző években. Látogatásunk idején persze kevés volt a turista, mint mindenhol máshol Máltán. A Blue Grottói buszmegállóhoz közel található az aprócska kikötő, ahonnan rendszeresen indulnak 20-25 perces csónakos túrák a barlangokhoz. A csónakázás 8 euróba kerül, mindenképpen érdemes befizetni rá, hisz enélkül nem igazán lehet közelről megcsodálni a barlangokat. A kikötő mellett fürdeni is lehet, itt kristálytiszta a víz és gyönyörű kék színekben tündököl, egy élmény a fürdés.
A Blue Grotto az ’50-es években kapta a nevét, amikor egy brit katona ellátogatott ide és Capri híres Grotta Azzurájához hasonlította a helyet, amely gyakorlatilag “kék barlangot” jelent a kristálytiszta, élénk kék vizének köszönhetően. A hely valódi szépsége a ragyogó napsütéses napokon mutatkozik meg, amikor a kék ég tükröződik a barlangok alatti fehér homokos tengerfenéken, elképesztően szép azúrkék vizet eredményezve. Csak ámulsz és bámulsz, hogy mennyire gyönyörű!
A csónakázás után még fürödtünk és napoztunk picit, majd délután 5 körül busszal indultunk vissza a szállásra, amely elég kalandosnak bizonyult. Az első buszt lekéstük, fél óra múlva jött a következő, amely Vallettába vitt el, majd ott is vártunk körülbelül 45 percet, mivel a Melliehába tartó busz sajnos nem jött időben…Hát igen, ilyen a máltai tömegközlekedés. Aznap már csak a hotel tetőtéri medencéjéből lestük a színes naplementét.
Harmadik nap: Valletta és Golden Bay
Málta fővárosát, Vallettát a harmadik napra tartogattuk. Busszal jutottunk el a városba, körülbelül egy órás útra lehet számítani Melliehából. A várost a 16. században alapították, és szűk utcácskáinak, hangulatos épületeinek köszönhetően a látogató egy kisebb időutazáson vehet részt. A barokk stílus jegyeiben épült főváros az UNESCO Világörökségi Listáján is szerepel. Vallettát érdemes gyalog felfedezni, hisz kis mérete ellenére látnivalókban igencsak gazdag.
Mi hagytuk magunkat elveszni a városban, nem terveztünk előre semmit. A főutcán sétáltunk végig, majd be-betértünk kisebb mellékutcákba, amelyek igazán otthonos hangulatot tükröztek. A főutca végén található a St. Elmo erőd, amelyet csak távolról tekintettünk meg, majd átsétáltunk a part mentén a Siege Bell háborús emlékműhöz. Rendesen meglepett, hogy itt is alig láttunk turistát, az emlékműnél rajtunk kívül konkrétan nem volt senki!
A következő megállónk az Upper Barrakka kert volt, amely panorámás kilátást nyújt a szemben fekvő Három Városra (Three Cities). Maga a kert gyönyörű, virágba volt borulva ottjártunkkor, a hőség közepette különösen jól esik megpihenni az árnyékban. A kerten belül található a Lascaris War Rooms múzeum bejárata, amely egész júliusban ingyenes túrákat kínált, így mis is úgy döntöttünk, hogy részt veszünk rajta. A túra sajnos óriási csalódás volt, hiszen nehezen lehetett megérteni, mit mond az idegenvezető, emellett túlságosan sokat tartott: 20 percre számítottunk, de másfél órás volt. Ez egy jó példa arra, hogy nem kell feltétlenül belevágni mindenbe, ami ingyen van.
A tipikus “máltai” balkonokat már a buszutak során is megfigyeltem, viszont Vallettában láttam belőlük a legtöbbet: a különböző színekben pompázó erkélyek feldobják a sárga, mészkőből készült épületek hangulatát. Nem lehet nem észrevenni ezeket a különös, zárt balkonokat, amelyek igazán egyedivé varázsolják Málta építészetét. Én egyből beleszerettem az erkélyekbe, hiszen feldobják az amúgy unalmasnak tűnő máltai épületeket.
Vallettában körülbelül 5 órát töltöttünk el, de igazából többet is megérdemel a város, viszont mi a hőség miatt homokos partra vágytunk. A Mellieha közelében fekvő Golden Bayre esett a választásunk, amely Málta egyik népszerű homokos tengerpartja. A Golden Bayen roppant kellemes volt a víz hőmérséklete, nagyon jól esett fürdőzni a nagy melegben, de természetesen a napozás sem maradhatott el. Az estét ismét a hotel tetőterén töltöttük, koktélokat iszogatva, az élet nagy dolgairól tárgyalva. 🙂
Negyedik nap: Gozo és Comino
A negyedik napot Málta két kisebb szigetén, Gozón és Cominón töltöttük. Comino területe csupán 3,5 m2, míg Gozóé 67 km2, ennek ellenére egy egész nap nem elég arra, hogy rendesen felfedezzük a nagyobb szigetet. Mi mindkettőt egy napra sűrítettük: délelőtt Gozót jártuk be egy jeep túra során, míg a délutánt híres Blue Lagoonban töltöttük Cominón.
Máltáról komppal lehet átmenni Gozóra (Gozo Channel), melynek ára 4,65 euró, azonban odaúton nem kell fizetni, csak visszaúton. Mi nem ugyanazzal a komppal indultunk vissza, ezért gyakorlatilag ingyen jutottunk át Gozóra. A szigetet tehát egy privát jeep túra keretein belül fedeztük fel, amelyet egy Gozón élő magyar család szervezett: itt írhatsz Balázsnak, ha te is részt szeretnél venni a túrán. Azért döntöttünk a privát túra mellett, mert tömegközlekedéssel 5 óra alatt fele ennyi látnivalóra nem lett volna időnk, és néhány helyre tömegközlekedéssel nem is lehet eljutni. A túra 7 órás is lehetett volna, azonban nekünk sajnos nem volt annyi időnk (amit utólag bánok), ezért 5 órásra rövidítettük. Fejenként 40 euróba került, és őszintén mondom, hogy teljesen megérte, hisz tényleg sokkal többet láthattunk így ebből a csoda kis szigetből, mint amennyit saját fejünk után haladva láthattunk volna.
Reggel fél 9-re értünk át Gozóra és a kikötőnél találkoztunk Szidivel, ő mutatta be nekünk Gozót. Mivel ő már évek óta Gozón él, ezért sok érdekességet mesélt a kis szigetről, amit valószínűleg csak olyan emberek tudnak, akik ott élnek. Szidi még indulás előtt elintézte nekünk a visszautat, amelyet úgy tettünk meg, hogy előbb a Blue Lagoonhoz mentünk, majd este onnan vissza Máltára, ez 15 euróba került.
Az út során a következő látnivalókhoz jutottunk el:
- Mgarr Ix Xini: pici, eldugott öböl a sziget déli részén, ahol kristálytiszta a víz, még kacsák is úszkáltak benne!
- Xlendi Bay: egy újabb öböl Gozón, amelynek lépcsők vezetnek fel a szélén, ahonnan elképesztő kilátás tárul elénk a nagy kékségre.
- Xwejni sópárlók: már csak azért is megéri ellátogatni ide, mert innen is csodás kilátás nyílik a vad tengerre, ahol a hullámok csak úgy csapkodják a sziklákat, emellett a sópárló is különleges látnivaló.
- Wied-Il Mielah Window: a leomlott Azúr Ablak “kistestvére”, amely kevésbé ismert.
- Azúr Ablak helye: az Azúr Ablakról sajnos lemaradtunk, hisz 2017-ben heves esőzések közepette leomlott, azonban a helyét meg lehet nézni.
- Ramla Bay: nagyon szép, narancssárga homokos tengerpart. Fürdeni nem fürödtünk itt, állítólag sok a medúza.
- Tal Mixta barlang: már megint a kilátással jövök, de Gozót tényleg ezzel tudom leginkább jellemezni. A Tal Mixta barlangból elképesztő kilátás nyílik a Ramla Bayre!
Körülbelül 2 órára érkeztünk vissza a kikötőbe, ahonnan azonnal indultunk a Blue Lagoonhoz, amely Málta egyik legnépszerűbb látnivalója, melyet mi sem bizonyított jobban, mint az, hogy még most is tele volt turistával! Máltán tényleg kevés turistát láttunk, de a Blue Lagoon kivételt képezett – el nem tudom képzelni, mennyien lehetnek itt, ha nincs koronavírus! Ennek ellenére egy látogatást mindenképpen megér, hiszen tényleg fantasztikus a hely, ilyen kristálytiszta kék vizet még én sem láttam sokszor, pedig nem kevés helyen jártam. Azt viszont érdemes megjegyezni, hogy itt este 6-6.15 körül vége a napnak, az utolsó turistákat szállító csónak is elmegy, valamint minden bezár. Mi kimaxoltuk az itt töltött időt, a legutolsó hajóval mentünk vissza Máltára.
Aznap este a Solana hotel saját éttermében, a meglepően modern Toscában vacsoráztunk, amely kitűnő választásnak bizonyult, ugyanis a három fogásos menü minden nap este 6-tól 7.30-ig csupán 15,50 euróba kerül.
Ötödik nap: Popeye Village
Szombaton délután 4 körül indult a repülőnk vissza Budapestre, így délelőttre a hotelhez közel található Popeye Village-t iktattuk be. Taxival jutottunk el ide, amely csupán 6 euró volt három főre, így igazán megérte! A Popeye Village arról híres, hogy az 1980-as Popeye musical díszleteként építették föl, majd tematikus parkká vált, amely évente nagyon sok turistát vonz. A belépő 18 euró, amit sokalltunk, de úgy döntöttünk, adunk neki egy esélyt. Én egyáltalán nem bántam meg, hisz még soha nem láttam film díszletet ilyen közelről, a faházak között sétálva kicsit a múltban érezheti magát az ember. A belépővel jár egy adag popcorn és egy képeslap is, valamint fürdeni is lehet a Popeye Village strandján, így akár egész napos program lehet a falu meglátogatása. A park 9.30-tól 17.30-ig van nyitva, azonban azt érdemes megjegyezni, hogy júliusban kedden és szerdán egész nap zárva van! Mi 9.40 körül érkeztünk meg, és rettentően kevés volt a turista – ez később sem változott szerencsére.
Ha nem szeretnél fizetni a belépőért, de jó képeket szeretnél készíteni, akkor érdemes elsétálni a bejárattól kb. 150 méterre, ahonnan fantasztikus kilátás nyílik a kis falura! Mi is itt készítettük a legjobb képeket.
A reptérre való kijutás miatt picit izgultunk, hisz a buszok nem a pontosságukról híresek, de az X1-es busz ez alkalommal szerencsére időben jött, és kényelmesen kijutottunk a reptérre.
Amit kihagytunk, de érdemes meglátogatni, ha van időd
- Mdina
- Rabat
- St. Peter’s Pool
- Sliema
- Three Cities
- St. Julian’s Paceville (bulinegyed)
- Victoria (Gozo)
- Dingli Cliffs
- Akvárium
- Coral Lagoon
- Crystal Lagoon (Comino)
- Gnejna Bay
- Hagar Quim
…. ugye, hogy mennyi csodás helyet tartogat ez a kis szigetecske? 🙂
Egyéb hasznos tudnivalók
- Máltán két hivatalos nyelv van: máltai és angol. Mindenki jól és érthetően beszélt angolul, mi nem botlottunk nyelvi nehézségekbe.
- Máltán sok a medúza. Mi szerencsére eggyel sem találkoztunk, azonban több ismerősöm is mesélte, hogy vigyázni kell velük, nem túl kellemes, ha megcsípnek.
- Szinte mindenhol tudtunk kártyával fizetni, kivéve a kisebb boltokban. Éttermekben nem volt ezzel gond.
Gratulálok, ha a kisregényem végére értél, remélem tetszett és hasznosnak bizonyult, ha éppen most tervezel Máltára utazni!
- Instagram: agi.travels
- Facebook oldal: Utazás a köbön
- Facebook csoportom: Utazás a köbön – repjegyek, tippek, tanácsok
- További hasznos utazási tippeket itt olvashatsz: Utazás a köbön blog
